Biztos vagyok abban, hogy Te is jártál már úgy, hogy valamiről beszélgettél egy ismerősöddel, majd azzal kapcsolatban kaptál hirdetést Facebookon, Google-ben vagy akármilyen egyéb felületen. Tényleg lehallgat a telefon? Ezt a kérdést fogjuk most körüljárni!

Sok ismerősöm van, akikkel meg akartuk dönteni a mítoszt. Álltam hát elébe a tesztnek: beszélgessünk olyan témáról, amihez egyikünknek sincs köze. Vajon kapunk ilyen jellegű hirdetéseket? A választott témák között szerepelt például a macskakaja, eljegyzési gyűrű, bébiétel, irodabérlés, autóbérlés… Érdekes módon mindig kudarccal végződött számukra a teszt, mert egyikünk sem kapott ilyen hirdetéseket a teszt alatt és az elkövetkezendő 48 órában sem.

Évek óta online hirdetési rendszerekkel foglalkozom, és pontosan tudom, hogy a hirdetési célzásokban milyen lehetőségek vannak és hogyan működnek. Az átlagemberek, akik nem értik a relevancia fontosságát egy hirdetés esetében és nem ismerik a Big Data fogalmát, technikailag csupán a lehallgatást tudják elképzelni, mert az számukra is megfogható.

Cáfoljuk meg a lehallgatás tényét!

1. Ha a telefonunk a nap 24 órájában lehallgatná és rögzítené, amit hall, akkor az elég hamar lemerítené az akkumulátorunkat.
2. Ahhoz, hogy ezt az információt valahol fel tudják dolgozni, ahhoz folyamatos internetkapcsolatra van szükség, ezt pedig megéreznénk a mobil adatforgalmunkon.
3. A hangfelvételeket valahol tárolni kell, hogy feldolgozhassák. Gondoljunk bele, hány milliárd mobiltelefonról beszélünk, és ennyi kütyü hangfelvétele mekkora tárhelyet emésztene fel! A feldolgozáshoz szükséges számítási kapacitásról nem is beszélve…
4. A világon durván 7000 nyelvet beszélnek. Ennyi nyelv értelmezésére lenne szükség, amit ráadásul elemezni kellene nyelvtanilag és jelentéstartalmi szempontból, hogy megtalálják azt a pár témát, ami az elhangzottak alapján fontos lehet, és hirdetést kellene rá megjeleníteni az adott felhasználónak.
5. Mi a helyzet, ha más beszél a telefonunk mellett, vagy éppen TV-t nézünk?

Oké, de akkor mégis hogyan csinálják?

Foglalkozzunk a relevanciával! Egy hirdető számára fontos az, hogy minél relevánsabb – tehát a falhasználó érdekelődéséhez passzoló – hirdetést jelenítsünk meg. Ez eddig passzolna a lehallgatásos sztoriba is. Egy lehallgatásból honnan tudná meghatározni egy gép a hallott szövegből, hogy mi releváns a felhasználónak? Nézzünk 2 példát a macskakajára elhangzott szöveg esetén.

1. Hallottad, hogy Tamara vett egy macskát és olyan macskakajával eteti, ami bárány húsból van? Szerintem gusztustalan. Miért adnék bárányt a macskámnak?
2. Vettem egy macskát a hétvégén és a kedvenc kajája bárányhúsos. Szerintem fura, hogy azt eszi, de ha ízlik neki, nem bánom.

Mindkét elhangzott szövegnél a macska és a macskakaja áll középpontban, ha ezt kiszűri a lehallgató app, gép, akármi, akkor melyikőjüknek fog macskakajás hirdetést mutatni? Mindkettőnek? Hol a relevancia, hiszen az egyes számút nem fogja érdekelni. 

BigData – avagy minden IS

Itt jön be a képbe egy hatalmas információ halmaz, ami a BigData.

Használsz Facebookot? Google szolgáltatásokat? Milyen jó, hogy nem kérnek értük pénzt, megszoktuk, hogy ingyen van, igaz!? Hatalmas tévedés! Ha valamiért nem kérnek pénzt, akkor mindig légy gyanakvó! Esetünkben az adataiddal fizetsz. Mégis hogyan? Ezek a rendszerek folyamatosan adatokat gyűjtenek rólad, ezzel is növelve a BigData rólad szóló részét. Figyelik mit követsz, mit like-olsz, sőt még azt is, hogy a hány másodpercig nézel egy posztot/képet a hírfolyamodban mindenféle interakció nélkül. A profilodban megadtál magadról mindenféle személyes adatot, amihez így hozzáférést biztosítottál a rendszernek, ezt ne felejtsük el.

Még mindig nem tiszta, hogy hogyan kaphatsz sokszor olyan hirdetéseket, ami érdekel, de nem kerestél rá korábban? A válasz roppant egyszerű. Minden felhasználóról van egy halom adat rögzítve, és a több millió felhasználó érdeklődési köre és viselkedésmintája alapján megjósolható, hogy milyen döntéseket fognak hozni és mi érdekli, vagy mi fogja érdekelni őket a jövőben.

A rendszer annyira okos, hogy akár napokkal, hetekkel előre is sejti, hogy mi fogja az adott felhasználót érdekelni napok, hetek múlva, mikor az ember még csak nem is gondolt rá. Minél több olyan irányú lépést tesz a felhasználó, amit mások is megtettek, majd megvettek egy adott tárgyat, annál inkább növekszik az esélye, hogy ő is oda fog kilyukadni. 

Sokszor látunk olyan hirdetést, ami nem érdekel minket, legtöbb esetben viszont célba találnak. Ez lehet véletlen is, a legtöbbször azonban bonyolult algoritmusok és a mesterséges intelligencia jósolja meg a háttérben, hogyan érdemes megjeleníteni az adott hirdetést egy bizonyos személynek.

Példák

Végül nézzünk 2 példát, hogyan működnének a hirdetések a lehallgatásos technikával és hogyan a BigData alapján.

• Pistike 35 éves, anyuval él, a falu legmenőbb kocsmájában dolgozik, hobbija a horgászat és a modellautók gyűjtése. Gyerekkora óta megszállottja a Ferrariknak. Nem telik el úgy nap, hogy ne beszélne róla és mivel a telefonja lehallgatja, rengeteg hirdetést kap egy Ferrari szalontól, amiket rendre lekattint, mert kíváncsi a legújabb hírekre, árakra, minden infóra. A szalonnak minden kattintás pénzbe kerül, de Pistike valószínűleg a közeljövőben nem fog náluk vásárolni, nem lesz belőle bevétele a szalonnak.
• Károlyunk is 35 éves, egy kisebb szállodalánc tulajdonosa. Sokat utazik külföldre és elég sokat fektet részvényekbe, újabban kriptovalutákba. Kedvenc hobbija a vitorlázás. Szeretne vásárolni egy sport autót, de még nem tudja milyet vegyen és nem is sürgős neki. A Ferrari szalon készít egy hirdetési kampányt, amiben felhasználja az eddigi vásárlóik e-mail címeit. A rendszerben kiválasztják, hogy az eddigi vásárlóikhoz hasonló közönséget célozzon a hirdetésük. A rendszer az e-mail címek alapján felhasználja a keresési múltjukat a Ferrari vásárlóknak és megpróbál mintákat keresni. Eredményül kapja, hogy a korábbi vásárlók 17%-a rengeteget utazik külföldre, érdeklődnek a vitorlázás iránt és a kriptovaluta híreket is olvassák. Ezért olyan embereknek jeleníti meg a hirdetést, akikre ezek jellemzők, így Károlyunknak is.

Szerinted melyik módszerrel fognak nagyobb eséllyel Ferrari vásárlót találni? Továbbra is úgy gondolod, hogy lehallgat a telefonod? Elfogadod, hogy a BigData része minden egyes online cselekedetednek, ami alapján, ha akarnak, akkor megszórhatnak hirdetésekkel? Szerintem elég bizonyítékot soroltam fel, hogy a mítoszt eloszlassam.

Ha további példákra vagy kíváncsi, akkor nézd meg Youtube videónkat is!

Comments